Többször esett már szó arról, hogy akár kiegészítő fűtésként, akár a teljes lakás fűtésére is számos alternatíva kínálkozik az évről-évre egyre költségesebb gáz és elektromos fűtés helyett. Kétségtelen, hogy mind a gáz-, mind a villanyfűtés korszerű, kényelmes megoldást nyújt a lakás felfűtésére, de most nézzük meg részletesen a dolog anyagi oldalát.

Egy átlagos magyar háztartás a fűtési szezonban kb. 3.500 köbméter földgázt használ fel. Ha összevetjük az elégetésekor kapott hőmennyiséget egyéb tüzelőanyagok felhasználásakor keletkező hővel, majd megnézzük, hogy azok mekkora költségeket jelentenek a fogyasztóknak, akkor az alábbi értékeket kapjuk. A lényeg: barnaszén, tűzifa és pellet felhasználásával jelentősen csökkenthetjük a fűtési költségeinket!

Tüzelőanyagok gazdaságossága*


 
*a számítás alapjául a 2011 őszi árakat vettük

Az alábbi diagram azt mutatja, hány forintba kerül egy köbméter 129 Ft-os gáz helyettesítése 2011-ben

Fűtésköltségek összehasonlítása*


  
*a számítás alapjául a 2011 őszi árakat vettük

Barnaszén
A barnakőszén 60-75 millió évvel ezelőtt sűrű láperdőkből keletkezett, így történt ez hazánkban is a Pannon tenger partján –, de kisebb mennyiségben van 75 millió évnél idősebb krétakori barnaszén is. Kemény barnaszénnek azt a fűtőanyagot nevezzük, amely 40 %-nál kevesebb bányanedvességet tartalmaz. A barnaszenek lehetnek külső megjelenésük alapján: földes, lágy, fénytelen és fényes barnaszenek.

Ha ezt a technológiát választjuk, figyeljünk oda, hogy hosszabb időn keresztül történő tárolása során illóanyagok távoznak belőle, és folyamatos lassú oxidáció is zajlik. Néhány hónap alatt 10 % fűtőérték veszteség is bekövetkezhet. Ezért nem célszerű több évre előre barnaszenet vásárolni. Egy köbméter gáz helyettesítésére kb. 2kg, 19,8 MJ/kg fűtőértékű barnaszén kell. A daraszén ömlesztett formában kb. 1 tonna/m3 fajsúlyú, tehát a tároláshoz tonnánként 1 m3 hely szükséges. Átlagos 100 m2 családi ház éves szükséglete 5-8 tonna, vagyis 8 m3 tároló hely kell hozzá a szezonban.

A későbbiekben tárgyalt tűzifával szemben is alternatívát jelenthet a barnaszénbrikett. Amennyiben kötőanyagoktól mentesen préselik, – a felszabaduló kéndioxid ellenére is – elfogadható károsanyag kibocsátási értékeket produkál az elégetése.

Fapellet
A pellet megújuló biofűtőanyag, a fa belső tiszta részéből kikerülő fűrészpor, forgács az alapanyaga. Rendkívül jól szállítható, nagyon tiszta fűtőanyag, DIN Plus jelzéssel tanúsítva hamutartalma 0,5% alatti, és különösen alacsony a károsanyag kibocsátása. 15 kg-os zsákban, 6mm-es granulátum formájában kerül forgalomba.  A pellet a tárolás során érzékeny a nedvességre, ezért tartsuk száraz helyen.


Tűzifa
A tűzifa szintén megújuló biofűtőanyag. A tűzifa égetése nem automatizálható olyan mértékben, mint a szemcsés pellet vagy szén alapanyagoknál. A keményfa  vagy  puhafa rendszerint kalodákban  kerül áruházi értékesítésre, ezekbe 1 m3, 33 cm  hasábokra hasított tűzifa kerül. A tűzifát száraz helyen kell tárolni, hiszen annál jobb a fűtőértéke minél szárazabb. Figyelembe kell venni, hogy jól szellőző, fedett helyen tároljuk a tűzifát, hogy ezzel elősegítsük a száradását. Fal mellé rakásnál el kell hagyni legalább 5cm-t , hogy így biztosítsuk a levegő szabad áramlását.

A fa nedvességtartalma alapján az alábbiak szerint csoportosíthatjuk a tűzifát:

10% nedvesség tartalom: nagyon száraz fa.
15% nedvesség tartalom: levegőn jól szárított fa
20% nedvesség tartalom: száraz fa, szabadban, esőtől védve, tárolva.
50% nedvesség tartalom felett: frissen kivágott fa.

Az egyes típusok fűtőértékét az alábbi táblázat foglalja össze:

A fa újratermelődő nyersanyag, de nemcsak ezért környezettudatosabb választás a barnaszénnel szemben, hanem azért is, mert égésekor csak annyi széndioxid kerül a levegőbe, amennyit a növény fejlődésekor elvont belőle. Az égésből visszamaradó égéstermék más tüzelőanyagokhoz képes nagyon csekély és kb. 0,6-1,0 súlyszázalékot ér el – száraz fa, és megfelelő mennyiségű oxigén esetén!

Szalmabrikett
Megújuló biofűtőanyag, szalmából, napraforgó- és vagy kukoricaszárból préselik, előnye, hogy olcsó és környezetbarát. Könnyen tárolható, 1 m3 szalmabrikett helyigénye feleannyi, mint a hasonló fűtőértékű tűzifáé. Teljes egészében megújuló alapanyagokból készül, ragasztó- és szintetikus anyagok felhasználása nélkül.  Egyenletes lánggal ég, hosszantartó égést biztosít. Felhasználható: cserépkályhában, vegyes tüzelésű kazánban, kályhában, kandallóban. Tulajdonságai: nedvességtartalom: 10-15%, hamuképződés: 6-10%, fűtőérték: 16-18,5 MJ/kg.

Mire figyeljünk?
1. Érdemes a szezon megkezdése előtt bevásárolni, tehát keressük azokat a szakáruházakat, amelyek egész évben kínálják a különféle alternatív tüzelőanyagokat!

2. Keressük a környezetbarát megoldásokat, ezekről mindig igyekezzünk a tanúsítványok és címkék alapján tájékozódni. Az áruházakban kapható a kandallók, kályhák károsanyagban szegény, és környezetbarát tüzelési technológiát tesznek lehetővé, amelyet neves, európai intézetek mérnek, dokumentálnak, és tanúsítanak. A DIN Plus-szal tanúsított kandallók és kályhák károsanyag kibocsátása különösen alacsony, a CE jelzés pedig a készülékek 89/106/EWG irányelv és az érvényes európai szabványok előírásainak való megfelelést tanúsítja.

3. Válasszuk azokat a kályhákat, kandallókat, amelyek vegyes tüzelést tesznek lehetővé, tehát az aprított tűzifa, a barnaszén, a fabrikett több fajtája, a fapellet vagy a szalmabrikett is begyújtható benne!

Ha szeretnél exkluzív ajánlatokat és további érdekes híreket kapni a lakberendezés, a barkácsolás világából, kövess bennünket a Facebookon is!