Az első fűtésszámlák kézhez kapása sokaknak ér fel egy komoly sokkal, ezért érdemes körbejárnunk, hogy mit tehetünk, ha szeretnénk visszafogni fogyasztásunkat. Számos ötlet létezik a kiegészítő fűtés beüzemelésén át a különféle alternatív energiaforrások alkalmazásáig. Egyben azonban egységes az energetikai szakma: ha már befűtöttünk, ne engedjük megszökni a meleget! Szigetelési gyorstalpaló sorozatunkban most az alapoknál kezdjük: megnézzük mi, miből készül, miért jó, és mire való a hőszigetelés terén!


Egyes szakértők úgy vélik, akár 70% megtakarítást is elérhetünk a ház vagy lakás hatékony szigetelésével. Márpedig, ha figyelembe vesszük, hogy a háztartási energiaköltségek kb. 60-70 százalékáért felel a fűtés, akkor ez komoly megtakarítást jelent a családi kasszában. Szakemberek szerint a szigetelés terén hazánk jelentősen le van maradva, nemcsak a környezet- és energiatudatos észak-európai államoktól (a svédek, finnek és norvégok állnak az élen), de még a hasonló éghajlati tulajdonságokkal bíró osztrák, szlovák vagy szlovén háztartásoktól is, hiszen nálunk az otthonok négyötöde gyengén vagy egyáltalán nem szigetelt.

Mit mondanak a számok?
A korábban már tárgyalt alkalmi megoldások természetesen segítenek egy rosszul záró ablak-ajtó esetén, de ha a hosszú távon tervezünk, akkor elkerülhetetlen a homlokzat és a födém tökéletes szigetelése. Ehhez a korszerű anyagok és technológiák széles választéka áll rendelkezésre. Úgy tartják, a ház tervezésekor az ingatlan beruházási értékének néhány százalékát érdemes elkülöníteni a szigetelésre. Ez azonban a megfelelő technológiák alkalmazásával akár 4-5 év alatt megtérülhet a tulajdonosok számára. 30 év alatt pedig – a jelenlegi, de folyamatosan emelkedő gázárak mellett – minden befektetett forint 7-8 forintot hoz a lakóknak. Minél rosszabb a szigetelésünk, természetesen annál nagyobb hasznot hoz, ha beruházunk egy hőszigetelő rendszerbe. Egy 60-70-es években épült téglaház, vagy egy 80-as évekbeli B30-as téglával felhúzott épület esetében komoly eredményeket érhetünk el!

Lakóház hőtérképe szigetelés előtt és után - szivárgó celsiusok

A homlokzati szigetelés esetén például a vastagság minden 1cm-es növekedése 3-4% energia-megtakarítást eredményez. Egy épület hőveszteségének körülbelül 30%-a a falakon keresztül távozik. A tetőn további 25-30%, az ablakokon kb. 10-25%, a padlón és a födémen 10-15% és, ne feledkezzünk meg a kéményről sem. Ezért tehát a homlokzat mellett a többi elem burkolása és a nyílászárók cseréje is elengedhetetlen a tökéletes hő-megtartáshoz.

Mivel dolgozzunk?
A korszerű szigeteléstechnikában elsősorban ásvány, illetve üveggyapot, kőzet-, vagy fagyapot alapanyagokkal dolgoznak. Az egészségre veszélytelen, újrahasznosított üvegből készült és újrahasznosítható ásványgyapot táblák elsősorban a födémeken, a magastetőkön, a belső válaszfalakon és a szerelt homlokzatokon fejtik ki jótékony hatásukat. Pára- és légáteresztő képessége kiváló, ezért a szellőzést biztosítja, miközben nem gombásodik és penészedik, illetve a rágcsálóknak, kártevőknek sem kedvenc élőhelye. Az A1-es tűzveszélyességi osztályba sorolt termékek nem éghetőek. Az üveggyapot kiváló hangszigetelő, formatartása szintén kitűnő, ugyanakkor puha tapintású, egyáltalán nem szúr vagy porzik. A különféle ECO jelzésű modellek esetében abban is biztosak lehetünk, hogy kötőanyagként is megújuló forrásokat használtak fel a korábbi, kőolaj alapúakkal szemben.

A kőzetgyapot természetes eredetű, elsősorban bazaltból és újrahasznosított anyagokból előállított hőszigetelő anyag. Kitűnő hő és hangszigetelő, rendkívül tartós, jól alakítható, éghetetlen és az egészségre ártalmatlan. Az előzőhöz hasonlóan alkalmas a padlások, födémek, és a tetők (szarufaközi) szigetelésére, de alacsony hőtágulási mutatói miatt a homlokzat extrém időjárási terhelését is elbírják a vakolható elemek.  A nagy sűrűségű anyagok jól bírják a terhelést, a lépésálló táblák az emeletek hő- és hangszigetelését akár egy lépésben megoldják.

Egyre több esetben alkalmazzák a fagyapotot, elsősorban a látható felületek dekoratív burkolására, hő- és hangszigetelésére. Merev, ezért könnyen, hulladékmentesen  méretre vágható. Kiválóak az akusztikai tulajdonságai, ezért elsősorban olyan helyeken érdemes alkalmazni, ahol fontos a hang kirekesztése. A többrétegű – pl. ásványgyapot maggal szerelt – lapok akár a homlokzaton is megállják a helyüket, de azokra a helyekre is ajánlott, ahol a hőhíd-képződést kívánjuk megakadályozni (koszorúk, beton áthidalók).

Folyt. köv.

Ha szeretnél exkluzív ajánlatokat és további érdekes híreket kapni a lakberendezés, a barkácsolás világából, kövess bennünket a Facebookon is!