legjobbotthon

Veteményezés – mit, mikor, hová, és hogyan?

Címkék: vetemény, palánta, kert, palántadőlés, csíra, tápanyag, vegyszer, paprika, paradicsom, saláta

A mínusz 20 fok már a múlté, elállt az eső is, túl vagyunk a melegfront előszelén, és lassan megszűnnek a frontátvonuláshoz kapcsolódó ízületi fájdalmaink is. Süt a nap, mi pedig évezredes beidegződéseinknek engedve nézegetni kezdjük a vetőmagokat a szakáruházak polcain, és szemezni kezdünk a sarokba állított kapákkal, gereblyékkel, és palántás dobozokkal. Mi az, amit márciusban tehetünk, illetve tennünk kell ebben a témakörben?

Csíráztatás egész télen

Dietetikusoktól gyakran halljuk, hogy a téli időszakban is fogyasszunk sok zöldséget, gyümölcsöt a vitaminpótlás miatt. A gyakran 2-3000, vagy ennél is több kilométert utazó gyümölcsök vitamintartalma a szállítási idő alatt gyakran drasztikusan csökken. A lakásban dobozba, vagy csíráztató tálba vetett magok 3-7 nap alatt kicsíráznak, vitaminbombaként hatnak, és energizálják a szervezetet. Különösen egészséges a brokkoli, a retek és a búzacsíra.

Palántanevelés

A palántanevelés lényege, hogy munkánk gyümölcsét gyorsabban tudjuk élvezni, azzal, hogy a hosszabb tenyészidejű növények fejlődését felgyorsítjuk. Használjunk a palántázáshoz kifejezetten erre a célra árusított szaporító ládát, vagy akár műanyag, akár égetett cserépedényt, esetleg üres tejfölös dobozokat, a lényeg, hogy az edény alja lyukas legyen, mivel a túlzott mennyiségű öntözővíztől a növények elrohadhatnak.

Milyen földet használjunk?

Az általános virágföldek nem alkalmasak arra, hogy csíráztatásra, palántázásra használjuk őket. Használhatunk „B”-típusú általános virágföldet némi homokkal keverve, de ha nem akarunk hibázni, vásároljunk kifejezetten erre a célra árusított palántaföldet.

Mire kell még figyelnünk?

Lényeges, hogy növényeink megfelelő hőmérsékletű helyen csírázzanak (21-24°C), és meglegyen a fejlődéshez szükséges megfelelő páratartalom is. Néhányan az első pár napban sötét fóliával takarják le a ládát, de az átlátszó fóliával történő letakarás mindenképp szükséges a páratartalom miatt. A ládát tarthatjuk ablakpárkányon, vagy üvegházban, a lényeg, hogy a fenti körülmények rendelkezésre álljanak. Esetleg vásárolhatunk mini melegházat már 2000 Ft-tól.

Amennyiben nem idegenkedünk vegyszerek használatától, úgy használhatunk foszfor tartalmú műtrágyát, illetve palántadőlés elleni szereket.

Ügyeljünk arra, hogy vetőmagokat csak megbízható helyen vásároljunk!

Kiültetés

Az előnevelt palánták kiültetésekor nagyon kell figyelnünk arra, hogy a növény gyökérzete ne sérüljön. A fő szabály az, hogy a kiültetéskor már ne legyenek talajmenti fagyok (május eleje - közepe). A kiültetést megelőzően növényeinket szoktathatjuk a megváltozott körülményekhez azzal, hogy naponta egy-két alkalommal rövid időre kivisszük őket a szabad levegőre.

Szabadföldi vetés

A szabadföldi vetést a nem melegigényes fajtáknál tudjuk alkalmazni, illetve vannak olyan növények, mint például a borsó és a csemegekukorica, amelyek csak ebben a formában szaporíthatók. Előnye, hogy a palánták növekedése a végleges helyükön megy végbe, a kiültetéssel nem kell őket fejlődésükben megzavarni. A természet itt önszabályozó: az elvetett mag akkor fog kikelni, amikor számára minden környezeti (hőmérséklet, nedvességtartalom, páratartalom, napfény) tényező ideális.

Virágok

Március közepén – végén jön el az ideje a tavaszi virágmagok vetésének, illetve az egynyáriak kiültetésének. Március vége a hagymás és gumós virágok elültetésének ideje is.(kardvirág, kannavirág)

Hagymák, vetőburgonya

Ha megszűnik kertünkben a sár, akkor dughagymákat március végén elültethetjük. Vetőburgonya ültetésére a népi bölcsesség szerint úgy kell sort keríteni, hogy az a fagyos szentek (Szervác, Pongrác, Bonifác) előtt ne keljen ki, ami ültetési időpontként április végét feltételezi.

Gyökércsomagolt bogyós gyümölcsök, szőlőoltványok, és rózsa :

Március közepétől, ha már nem fagyos és sáros a föld, megkezdhetjük ezeknek a növényeknek az ültetését is. Ássunk egy megfelelő méretű gödröt, tegyünk az aljára kevés szarvasmarha trágyát, arra egy kis földet, úgy hogy ne érintkezzen a gyökér közvetlenül a trágyával. Ezután takarjuk be földdel pontosan addig, ameddig korábban (az iskolázás során) be volt takarva, esetleg hideg időjárás esetén kicsit magasabbra. A növényeket minden esetben gondosan be kell öntözni.

Ha szeretnél exkluzív ajánlatokat és további érdekes híreket kapni a lakberendezés, a barkácsolás világából, kövess bennünket a Facebookon is!

| Reblog! 0 |
Reblog hírfolyam | Like hírfolyam

legjobbotthon

Címke felhő

Feedek